Németh Sándor válaszol

---

Ez nem így van. A halál nem a megsemmisülést jelenti, hanem egy elválasztást egyrészt a földi élettől, másrészt pedig Isten jelenlététől. A fizikai halál azt jelenti, hogy az ember szelleme, lelke és teste szétválik egymástól, de a szelleme és lelke utána is megmarad. Amikor valaki újjászületik és megismeri Isten ígéretét a feltámadással kapcsolatosan, akkor ez a feltámadás belép a lelkébe, szívébe, és létrehozza benne azt a változást, amelynek következtében a szelleme bekerül Isten jelenlétébe. Isten nem a halottak, hanem az élők Istene. Ezért szükség van arra, hogy a földi életben döntsünk Isten mellett, és igent mondjunk a Megváltóra, a názáreti Jézus Krisztusra, hogy a halál pillanatában a szellemünk és a lelkünk rendelkezzen élettel. Ekkor a halál csak szétválasztja a szellemet a testtől, de a reménységtől nem tudja megfosztani. Így a halál utáni reménység megmarad, Dávid is azt mondja, hogy reménységben nyugszik a teste. Tehát az igazak reménysége megmarad a halál után is. Salamon szerint is a gonosz reménysége a halálkor elvész. Az embernek Istennel már a földi életben szövetségre kell lépnie, a békeajánlatát el kell fogadnia, és az igéjének alárendelnie magát, hogy igekövető életet éljen.