Németh Sándor válaszol

---

A Biblia az ember három részéről beszél, a teremtés története világítja meg leginkább az alkotó elemeinket. Az embert Isten a föld porából formálta meg. Utána a ruakh-ot – a szellemet – belelehelte, és amikor az anyag találkozott Isten Szellemével, akkor az ember nefes lett, azaz élő lélek, aminek következtében föleszmélt és létezik. Erre vonatkozóan az Újszövetségben is – sajnos a magyar fordítás ezt nem adja vissza hűen – számos igeszakasz van. Például az 1. Thesszalonika levél 5. fejezetében fel vannak sorolva a szellem, a lélek és a test mint az ember alkotórészei. A Zsidókhoz írt levél 4. fejezetében azt mondja Pál apostol, hogy Isten Igéje olyan, mint a kétélű kard, amely elhat a szellemnek –az eredeti szövegben ez a kifejezés szerepel – és a léleknek megoszlásáig. Az 1. Korinthusi levél 2. fejezete egyértelműen két típusú emberről beszél, az úgynevezett pszichikoszról, vagyis lelki emberről, és a pneumatikoszról, ami a szellemi ember. A pszichikosz, a régi ember, akiben a szellem halott, akit a lelke ural és irányít. A pneumatikosz az újjászületett ember, akinek a szelleme megelevenedett, egyesült a Szent Szellemmel és ennek következtében képes Ő általa vezetett emberként élni és cselekedni. A Teremtő olyanokat keres, akik szellemben és igazságban imádják őt, és erre az ember csak az újjászületés eredményeképpen válik képessé. Mivel Isten nem pszichikai, hanem szellemi lény, így az ember szellemében hozza létre azokat a képességeket, amely által a kapcsolatfelvétel és közösség meg tud vele valósulni. Amikor azonban az Ige átjárja a lelket is, és megújul az ember látása, gondolkozásmódja, értelme, akkor ez a terület is a szellem uralma alá kerül. Ezáltal a lélek nem lesz az érzékszervek által uralt, és így már meg tudja tartani magában Isten ismeretét, és kapcsolatot tud teremteni Vele.