Teológia | Isten beszéde, a Biblia
Járok egy bibliaiskolába, ahol a tízparancsolatot úgy tanulják, hogy nincs benne az eredeti második parancsolat a bálványimádásról. Vajon helyes és jogos dolog diákokat arra kényszeríteni, hogy olyan tízparancsolatot tanuljanak meg, amiből valami hiányzik?
Az állami jog alapján az emberek megváltoztathatják a Bibliát, ez nem számít törvénysértésnek. Emiatt mindenkinek személyesen kell eldöntenie, hogy ezt megengedi-e, vagy az eredeti Szentírást fogadja el. A második parancsolat kihagyása általánosan jelen van keresztény világban. A Mózes második könyvének 20. fejezetében a következőt olvashatjuk: „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek."
Ha hittan órán, vagy bibliaiskolában olyan tízparancsolatot tanulnak, amelyből ez az igerész hiányzik, akkor az emberek hozzányúltak az eredeti szöveghez, és kihagytak egy nagyon fontos, első kőtáblán található parancsolatot. Ezt Isten nem engedélyezi. A Biblia, Isten igéje, a legfőbb tekintély, a keresztény hit mérőzsinórja.
Az Újszövetségben vannak változtatások az Ószövetséghez képest, de a hegyi beszédben Jézus csak szigorítja a tízparancsolatban leírtakat. Az eretnekség és a szektásság lényege, hogy az emberek válogatnak Isten igéjéből. Valamit elfogadnak, valamit nem. A Biblia nem ad erre felhatalmazást senki számára. Ha az emberek megváltoztatják Isten igéjét, az Úr felelősségre vonja őket érte.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2009.06.14
Címkék: Tízparancsolat, törvény, bálványimádás, Biblia, Szentírás, Isten Igéje, szekta, vallás, törvény, tisztelet, idegen isten, leborulás, imádás