Németh Sándor válaszol

---

Jézus Krisztus szó szerint vette a Bibliát, abból indult ki, hogy az Írásban Isten Igéje található. Ezért mondta azt a tanítványoknak, hogy: „Nem azért jöttem, hogy eltöröljem a Törvényt, hanem, hogy betöltsem.” A Törvényből egyetlen ióta nem múlik el, hogy be ne teljesedjen. A Jelenések könyvében az áll, hogy aki hozzátesz vagy elvesz Isten beszédéből, azt Isten szankcionálja. Ezért az Igét úgy kell értelmezni, ahogy le van írva. Akik Isten Igéjét elfogadják, azok nem akarnak sem hozzátenni, sem elvenni belőle. A keresztény világ álláspontja megosztott ebben. A Mester hiteles életműve alapján viszont minden okunk megvan arra, hogy elfogadjuk az Ő bibliaértelmezését, melyet az apostolok is követtek. Péter és Pál rendszeresen idézett ószövetségi könyvekből, és mindent szó szerint értelmeztek. Nem tettek megjegyzést, hogy „ezt nem így kell értelmezni, hanem úgy”, hanem alátámasztották ószövetségi kijelentésekkel azokat a dolgokat, amelyek a názáreti Jézus Krisztus szolgálatával, megváltásával és a Szentlélek kiáradásával voltak összefüggésben. A hit nemcsak az alapigazságokra és bibliai tényekre vonatkozik, hanem Isten minden beszédére. Nagyon fontos az a zsoltár, amelyikben az szerepelt, hogy „sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr, megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból”. Ez az Ige összeforrasztja a csontokat, csontgyógyító Ige. Ha az ember Isten beszédére figyel, nagyon fontos, hogy a hitével ragadja meg azt. A Bibliából annyit tud megnyerni az ember, amilyen mértékben gyakorolja a hitét a kijelentett igazságban.