Teológia | Igemagyarázat
Jézus amikor azt állította, hogy senki sem mehet Hozzá, csak ha az Atyától van megadva neki, sok tanítványa elhagyta. Miért? Ezzel azt akarta kifejezni, hogy vannak üdvösségre, illetve kárhozatra rendelt emberek?
Jézus Krisztus földi szolgálata a judaizmus keretében történt, amelynek egyik jellemzője, hogy nagyon éles határt von az ember és a Teremtője közé. Így amikor a názáreti Jézus olyan kijelentéseket tett, amelyekről a hatóság úgy vélte, hogy azokkal egyenlővé tette magát Istennel, akkor a teológiai előítéleteik indulatokat váltottak ki a lelkükben Jézussal szemben. Ez részben érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy egyes keresztény teológiák is gyakorta képesek indulatokat létrehozni a keresztény hívőkben a helytelen bibliaértelmezésből fakadóan. Akkor mennyivel inkább létrehozhatott hasonlóan heves érzelmeket az ószövetségi zsidóságban, amikor találkoztak egy olyan reformerrel, aki maga volt a Megváltó és Szabadító, és aki Mózes törvényéhez, Isten rendtartásához képest olyan új dolgokat hirdetett, amelyek nagyon felborították az Istenről alkotott addigi ismereteiket.
Így utólag könnyű ítélkezni Jézus kortársai felett, de vajon ha mi is ott lettünk volna velük, akkor hogy viszonyultunk volna Isten Fiának némely állításához? Netalán mi is követ ragadtunk volna? Jézusnak az említett kijelentései valóban nagy indulatokat generáltak a kortársai körében, azonban ezek még manapság is hasonló indulatokat váltanak ki bizonyos körökben.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2008.06.29