Németh Sándor válaszol

---

Az isteni csodák forrása Isten jelenléte, ezek összefüggésben állnak Isten Igéjével, és erősítik az abba vetett hitet. Soha nem egy ember nagyságára, zsenialitására hívják fel a figyelmet, hanem Isten mindenhatóságát demonstrálják. Az újszövetségi csodák egyrészt Isten országának látható szinten való jelenlétét jelzik, másrészt ezek eredményeképpen az emberek megtérnek, elhatározzák, hogy fölszámolják bűnös életmódjukat és Isten Igéjének rendelik alá magukat. A bűvészek és mentalisták trükkjei, melyekkel csodák látszatát idézik, csupán szemfényvesztések. A Biblia alapján azonban bűnnek minősül, ha jövendőmondással, varázslással, mágiával, telepátiával, szuggerálással, akaratátvitellel, vagy az okkultizmus egyéb formájával történik a kapcsolatteremtés a természetfeletti szférával. Ilyenkor az emberek közvetlenül a szellemvilággal, démonokkal vagy ennél nagyobb erejű hatalmasságokkal kerülnek kapcsolatba. A fehér mágia, melynek során látszólagos jó dolgok történnek, például gyógyulás vagy szabadulás a függőségekből, a Biblia szemszögéből ugyanolyan kategóriába esik, mint a fekete mágia, mert az emberek befolyásolására használt szellemiségük Isten részéről elfogadhatatlan. Ezek ugyanis nem az igazság megismeréséhez, a Megváltóval való találkozáshoz vezetik az embereket, hanem elvágják őket Isten jelenlététől, és vakká teszik a szellemüket. Az Apostolok cselekedetei szerint Szamariában, ahol vegyes kultúra és szinkretista vallás volt, egy démonizált ember, Simon mágus az egész várost megigézte okkult praktikáival. De miután Filep evangélista elment a városba és hirdette az evangéliumot, az emberek megtértek, meggyógyultak, megszabadultak, betöltekeztek Szentlélekkel, és Isten Igéjének engedelmeskedő emberek lettek. Pál apostol is állandó konfliktusban volt az okkult tevékenységet folytató közösségekkel, egyénekkel Filippiben, Cipruson és Efézusban. Sajnos ez a mai világra is jellemző, de nagyobb az, aki bennünk van, mert a Szentlélek rendelkezésünkre bocsátja Isten erejét és hatalmát. Így nem félünk, hanem tisztán tartjuk a szellemünket, hogy érzékelni tudjuk a Szentlélek vezetését, és Istennek kedves és Neki tetsző életet tudjunk élni az Ő dicsőségére.