Németh Sándor válaszol

---

A hit a keresztény értelmezésben elsősorban szellemi állapot, nem életforma. Az életforma a hit következménye, és nem a lényege. A hit lényege egy természetfölötti valóságról való meggyőződés, és ez a belső meggyőződés alakítja, formálja az életmódot, de a kettőt nem lehet szétválasztani egymástól. A kereszténység soha nem állította, hogy materiális szinten a hitelességét nem lehet számon kérni. Soha nem tanrendszerként határozta meg magát, mert a lényege nem tanrendszer, hanem a középpontjában egy Személy áll. Jézus Krisztussal kapcsolatban nem tanokat hirdetünk, mert az apostolok nem filozófusok vagy teológusok, hanem tanúk voltak. Nem doktrínákat hirdettek, hanem tényeket állítottak a názáreti Jézusról. A kereszténység kétségkívül úton van, de maga az út is lényeges, hogy hogyan utazunk, milyen állapotban és minőségben – és ez az út nem céltalan. A cél valóságának a hitelességét az adja, hogy a Biblia állítása szerint az utazás alatt meg kell történnie az emberben több dolognak. Ilyen például az újjászületés, a bűnbocsánat birtokba vétele és a Szentlélekkel való betöltekezés. Ez nem elmélet, hanem egy valóságos élmény az ember életében. Ha az ember megkapja Istentől a bűnbocsánatot, tudja, hogy ezt megkapta. Ha átmegy az újjászületésen, azonnal tudja, mi az újjászületés, és meg tudja érteni az előtte lévő állapotát, hogy ezzel nem rendelkezett korábban. Amikor az ember betöltekezik Szentlélekkel, akkor azonnal tudja, hogy előtte nem volt ilyen élménye, ez új az életében. Ha megnézzük az evangéliumot, tulajdonképpen ezek a fő élmények, amelyek érhetik az utazót. Miért kételkedjek abban, hogy a végcél is meg fog valósulni az életemben, ha az utazás közben a Biblia által megígért események megvalósultak? A végcél pedig az üdvösség, a föltámadás. Kevélységre és arroganciára mutat, ha valakinek a szívében, lelkében nincs Isten, és szerinte senkiben nincs benne. Ez a magatartás akadályozza az igazság megismerését. Ha azt feltételezi valaki, hogy az ő állapota az abszolút, akkor nem fogja új dolgokkal meglepni őt az élet.