Teológia | Jézus Krisztus
Ha Jézusé minden hatalom, akkor miért kell az Atyánál közbenjárnia értünk?
Jézusnak a természete sokrétű, és ezek közül nem szabad csak egyet figyelembe venni. A hatalomgyakorlása elsősorban az ellenséggel szemben valósul meg, de az emberrel kapcsolatban nem királyként szolgál, hanem főpapként. A főpapnak a jellemzője a Zsidókhoz írt levél alapján, hogy emberek közül választott, képes a nyomorultakkal, a tudatlanokkal, a tévelygőkkel együtt érezni. Ha Isten a hatalmát használná fel velünk szemben, akkor már valószínűleg nem lennénk itt.
Tehát Jézus Krisztus nemcsak király, teljhatalommal felruházott Úr, hanem, közbenjáró is. Ő emberi természetet vett magára, nem esett bűnbe, de mindenben megkísértetett és ez kiépítette az ő természetében azt az érzékenységet, amely által mindenkivel együtt tud érezni. Az összes enyhítő körülményt ismeri, ezért olyan szempontokat tud megfogalmazni az Atya előtt értünk, amelyek az embert elfogadhatóvá teszik előtte.
Az Ő a feladata, hogy megnyerje számunkra Isten irgalmát. Ha ez megtörténik, az Atya újra lehajol hozzád, fölemel, megbocsátja a bűneidet, megvigasztal, betölti a szükségeidet és helyreállít téged. A lényeg, hogy ne te hivatkozzál az enyhítő körülményeidre, amikor vétkezel, mert nem lehetsz önmagadnak a papja, bízzál abban, hogy Ő tudja, hogy mik azok a figyelembe vehető tényezők, amely által ismételten meg tudod nyerni Isten kegyelmét.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2006.01.22