Németh Sándor válaszol

---

Ez valóban ellentmondásnak tűnik, de fontos, hogy megértsük a kinyilatkoztatás menetét. Az ebből származó ismeret először az ember szellemében keletkezik. Ilyenkor sok esetben a psziché bizonytalan azokkal az ismeretekkel kapcsolatosan, amit a Szentlélek kijelent. Keresztelő Jánosnak a Szentlélek jelentette ki, hogy Jézus az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. Jánosról tudjuk, hogy börtönbe került. Folyamatos presszió alatt volt Heródes és az ő udvartartása, különösen a nők által. Heródiásnak feltett szándéka volt, hogy meggyilkoltatja. Jánosnak ebben az elzárt világban küzdelem volt a lelkében. Ő sem vasból volt, hanem egy hús-vér ember, amit tudott Istenről, azt a Szentlélek jelentette ki neki. János nem volt betöltekezve Szentlélekkel, hisz pünkösd előtt állt, tehát olyan szintű kapcsolata nem lehetett, mintha már kitöltetett volna a Szentlélek a Földre. Prófétai mivolta miatt a lelke sokkal jobban ki volt szolgáltatva a külvilág befolyásának. Az Ószövetség ideje alatt a próféták valóságosan is elválasztották magukat a fizikai többségtől. Hegyekben éltek, fontos volt, hogy a pszichikai benyomásoktól őrizzék meg a lelküket azért, hogy a szellemből származó kijelentés tisztán megmaradjon a lelkükben. Az Újszövetségben ez megváltozott. Ma már nem kell elmenni remetének vagy szerzetesnek, de fontos, hogy időszakonként csendesedjünk el a világ zajától. A Szentlélekkel való beteljesedés pontosan arról szól, hogy az ember szellemét, elméjét, akaratát, érzelmét is a Szentlélek uralja. Ez egyfajta stabilitást ad, főként, ha szellem által imádkozunk. Keresztelő Jánosnak nyilvánvalóan ez nem volt még meg. Ezért volt benne egy bizonytalanság, mint Péterben is Jézus megfeszíttetése előtt. Pontosan Ő a példája annak, hogy pünkösd előtt bizonytalan ember volt, elárulta a Messiást, de pünkösd után már Jézus Petrosznak, azaz kődarabnak nevezi.