Teológia | Egyházak, vallások
Elhangzott, hogy a húsvét a zsidó páskával van kapcsolatban. A zsidók ünnepe gyakorlatilag állandó, míg a keresztény húsvét „csúszkál”, melynek pogány előzményei vannak. Már az őskeresztények is eltértek a zsidó hagyománytól a naptár tekintetében – a niceai zsinat is kitér erre –, tehát a húsvét keresztény gyökerű, nem pogány ünnep.
A Biblia holdévekben számolja a napokat, a hónapok harminc napból állnak. Nemcsak az Ószövetség számolja így az időt, hanem az Újszövetség is. A zsidó–keresztény irány, amely ortodox irány volt az 1. században, holdévekben számolta a napokat. Nem arról beszéltem, hogy az ünnep pogány eredetű. Az más kérdés, hogy el lett pogányosítva. Miért van többször ellentét a zsidó húsvét, illetve a keresztény húsvét között?
Azért, mert a keresztények más módon, más szisztéma szerint számolják a napokat, és ilyen módon állandóan változik annak időpontja. Van, amikor egybeesik, de van, amikor eltér, de az ünnep ugyanaz.
A húsvét mindenképpen nem keresztény, hanem zsidó ünnep. Igazi, eredeti zsidó ünnep, amelynek a célja az elkerülés. A peszach, vagy görögösebb formában páska, amely elkerülést jelent.
Jézus nem új ünnepet alapított, a kereszténység nem új ünnepet ül, hanem az ószövetségi peszachot. Ugyan megmaradt az ószövetségi jelentéstartalma is, de ehhez Isten hozzátette az újszövetségi eseményeket, vagyis a názáreti Jézus Krisztus halálát, föltámadását, és így nyert messiási tartalmat.
Nagyon nagy téma ez, de a niceai zsinatot azért nem lehet komolyan venni, mert ott már a világi hatalmasságok is intézkedtek, az ókori Római Birodalomnak a politikai, hatalmi érdekei is érvényesültek a különböző ünnepnapok meghatározásában.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2011.05.01