Zsidóság, Izrael | Izrael, az ország
Lehetséges-e, hogy az Ábrahám korabeli Jeruzsálemben (akkoriban Sálemben) egy Istent ismerő nép, társadalom élt még Izrael népének kialakulása előtt?
Melkisédekről – aki Sálem királya volt – azt állítja a Biblia, hogy igaz ember volt, sőt még annál is több, a Messiás főpapi rendjét Melkisédekre alapozta Isten, aminek a főpapja a názáreti Jézus Krisztus. Feltételezhetően Sálemben istenfélő emberek laktak. Ezen nem kell csodálkoznunk, mert ha megnézzük a Jób könyvét, Jób nem tartozott Izrael társaságához, és ő egy istenfélő ember volt. Jób barátai sok téves dolgot mondtak vele kapcsolatban – főleg személyes üzenetekre vonatkozik ez a megállapítás –, de amit mondtak Istenről teológiailag, az megfelel a valóságnak. Ezek az emberek istenfélők voltak, csak Jób állapotát értelmezték hamisan. Tehát a Jób könyve is azt mutatja, hogy a Közel-Keleten abban az időben nagyon sok istenfélő, Istent kereső ember élt. Fel szeretném még hívni a figyelmet Bálámra, aki Izrael népével való találkozásáig Isten embere volt. Látta a láthatatlant, nagyon közvetlen kapcsolata volt Istennel, és ez a kapcsolat pontosan akkor szakadt meg, amikor ő úgy gondolta, hogy anticionistának kell lenni és szembe kell menni Izraellel. Ekkor eltávozott tőle a kenet és így lett varázsló belőle. Bálám sorsában az az üzenet, hogy vigyázzanak az Istent ismerő emberek, és ne menjenek szembe Isten népével. Isten akárhogy is szereti az ilyen nagy egyéniséget, mégis a népe mellett foglal állást, akár az Ő emberével szemben is.
Címkék: Melkisédek, Sálem, Bálám, istenfélő, Közel-Kelet, varázsló, názáreti Jézus, Jeruzsálem, főpap, Jób