Németh Sándor válaszol

---

Sok magyar nőt úgy neveltek, hogy nem szabad kimutatnia az érzelmeit. Ezek a nők érzelmi területen lefojtják az életüket, és nem szeretik azt mondani a férjüknek, hogy szeretik. Úgy gondolják hogy „úgyis tudod, hiszen hozzád mentem”. Vannak olyan kultúrák, ahol gyakran mondogatják, sokszor papagáj módon, hogy "így szeretlek, úgy szeretlek". Ebben sok jó van, amiből tanulhat a magyar ember. A Bibliában Salamon is azt mondja, hogy a titkos szeretetnél jobb a dorgálás. Tehát annál, hogy titokban tartja az ember a szeretetét a házastársa iránt, jobb, ha megfeddi őt, mert abból legalább tudja, hogy van közösségük egymással. A titkos szeretet nem jó. Ha valaki szeret valakit, akkor azt ki kell mondani, ez igaz a házasságban és az üdvösség kérdésénél is: „szívvel hiszünk az igazságban, és szájjal teszünk vallomást az üdvösségre”. A házasságban szívből szeretünk, és szájjal ki is mondjuk. Ez nem csak a férj kötelessége, a feleségnek is meg kell vallania, mert a férfi is és nő is a beszédéből ismertetik meg. Ha a házastárstól a másik fél megkapja a pozitív vallomásokat a szeretettel, szerelemmel kapcsolatban, akkor sokkal jobban tud dolgozni, nem frusztrált, és hamar átlendül a fáradtságon is. Az embernek fel kell számolnia a családi, nemzeti vagy vallási tradícióját, hogy szabadon ki tudja fejezni az érzelmeit az embertársai felé, különösen a házastársa és gyermekei felé.