Németh Sándor válaszol

---

Az evangélium valóban nem mondja meg az időrendet, hogy mikor került sor az első zsenge feltámadására. A lényeg az, hogy mindenféleképpen a názáreti Jézus Krisztus érdemei, megváltása, kereszthalála és feltámadása miatt támadtak fel ezek az ószövetségi szentek. Az egyik evangéliumban szerepel, hogy nagyon sok ószövetségi szent feltámadt, bementek a városba, és nagyon sok ember találkozott velük. Látszatra úgy tűnik, hogy azonnal Jézus kereszthalála után történt ez az esemény, de egyáltalán nem független az Ő halálától és feltámadásától. Ezek az ószövetségi szentek azért támadtak föl, mert nyilvánvalóan Isten a mindentudásának köszönhetően már a keresztre feszítéskor tisztában volt azzal, hogy a megváltás tökéletes. Maga Jézus is kijelentette, hogy: „Beteljesedett.” Az engeszteléssel szemben támasztott minden szellemi és erkölcsi követelménynek tökéletesen megfelelt a názáreti Jézus áldozata, tehát teológiailag nézve teljesen mindegy, hogy a megfeszítése vagy a feltámadása után történt az ószövetségi szentek feltámadása. Mindenképp létrejött az az objektív esemény, ami alapja a halottak feltámadásának. Azért nem történt azóta tömeges feltámadás, mert a Korinthosziakhoz írt első levél 15. fejezetében Pál apostol szakaszokra osztja a feltámadás eseményeit, és egyértelművé teszi, hogy az Istentől meghatározott időrendben fog megtörténni a halottak feltámadása. Először Krisztus és az első zsenge, utána a második szakaszban azok támadnak fel, akik Krisztuséi, ebbe beletartoznak a keresztények és az izraeliták is, és az utolsó szakasz az úgynevezett nagy nyomorúság után fog megtörténni, amiben nagyon sokan fognak még feltámadni, akik esetleg az utolsó években a hitük miatt az életükkel fizetnek. Utána jön a harmadik szakasz, amikor az új világkorszak végén a halottakat feltámasztja Isten. Ez a feltámadás is két szakaszból áll: vannak, akik örök életre támadnak fel, és vannak, akik az örök kárhozatra.