Németh Sándor válaszol

---

Pál apostol azt mondja, úgy kell a hívőknek az Úrral járniuk, hogy láthatóvá váljon bennük Krisztus természete. Egy teletetovált test nem tükrözi ezt, hanem legjobb esetben is csak egy művész alkotását. Az Ószövetség tiltja, és a keresztény kultúrától is teljesen idegen a test tetoválása. Ez egy tőrőlmetszett barbár szokás, a világszellem múló divathulláma, és pár év múlva az emberek megbánják, hogy hódoltak neki. Ha okkult jeleket és hamis vallásokhoz kapcsolódó szimbólumokat raknak magukra az még veszélyesebb. Ezeknek a szimbólumrendszereknek a kulturális háttere sokkal inkább a démonológiával áll összefüggésben, mint az üdvösséggel. Sok nagy gyülekezetben szerte a világon rendszeresen történnek gyógyulások, de arra is figyelnek, hogy más bibliai igazságokkal is szolgáljanak. A pünkösdi karizmatikus mozgalomban harminc éve látom, hogy ahol csak egy-egy részét emelik ki a Szent Szellem munkájának, ott többnyire rövid időn belül válság jön létre. Hiszen sem a Szentírás, sem a keresztény élet nem megbontható. Ilyen problémába kerültek azok, akik a szabadulásra tették a hangsúlyt, és csak a démonűzésekről beszéltek. Vagy ahol csak gyógyulásról, örömről, nevetésről, Szent Szellemmel való betöltekezésről. Vannak olyan emberek az egyházban, akik nem tiszta motivációból keresik Istent, hanem csupán szenzációra éhesek. Karizmatikus csodabogarak után futkosnak, mindenhol megjelennek ahol egy új hullámban feltör a Szent Szellem. Sajnos ezeknek az embereknek jelentős része antiszociális, és közösségellenes. Általában ők teszik tönkre Isten munkáját, mert frusztrálttá és kimerültté teszik a közösségeket. Fontos, hogy a hívők ne karizmatikus búcsúkat keressenek, mert Krisztus teste helyi gyülekezetekből áll, ezekbe kell beépülni, szolgálni, és részt venni az egyház munkájában.